fbpx
futás. hála.

Közel harminc éve vagyunk együtt. Amikor először találkoztunk, minden csak játéknak tűnt. Nem hittem, hogy komolyra fordulhat a kapcsolatunk. Mindig segítettél a tornaórákon, hogy kitűnjek a többiek közül. Amikor megtapasztaltam, hogy miattad egy olyan közösségbe kerültem, amilyent sehol máshol nem éltem meg addig, rájöttem, hosszan együtt leszünk.

Egyre többször találkoztunk. Először heti háromszor, később már négyszer, ötször is. Ekkor megszűntél játéknak lenni.

Versenyeszközzé váltál, így nemcsak sokáig, hanem gyorsasággal kellett együttműködnünk.

Megtettük. És te cserébe megannyi örömmel jutalmaztál.

Érmeket, dicsőséget, megbecsülést. Hogyha néha fájdalmat okoztál, akkor is tudtam, jót akarsz. Igaz, egyszer belesérültem a kapcsolatunkba. Hónapokra kidőltem, de akkor sem haragudtam rád. Ebben az időszakunkban nem tudtam veled közösen versenyezni. Három hónapos mosolyszünet után újrakezdtük, és jobb lett minden, mint valaha.

Mert megtanítottál küzdeni. Megmutattad, hogyha nehéz, akkor is menni kell tovább.

Átsegítettél a problémákon. Feléd fordultam, amikor szakítottak velem, amikor a munkahelyen hajszoltak feszültségig, amikor le akartam ereszteni, kiengedni a gőzt. Te ott voltál, és vagy mind a mai napig.

Olyan társaságot adtál, ami mindentől megvédett. És sehol máshol nem éreztem úgy magam, ahogy a társaim között. Együtt voltunk boldogságban, bajban, néha a barátainkkal versenyeztünk, és megtanultunk örülni a másik sikerének, még ha a mi kárunkra is született.

Ha nem tudunk találkozni, ingerültté válok. Ha huzamosabb időn át nélkülöznöm kell téged, elveszítem a kontrollt az életem felett. Keresem a helyem, és sehol sem érzem jól magam. Hogy alkalmanként meddig tart az együttlétünk, nem számít.

Lehet fél óra, vagy akár másfél, a hatás, a katarzis sosem múlik el. Átizzadom miattad a ruhámat, és minden percét élvezem. Na, jó. Vannak nehéz pillanatok. Amikor nem figyelsz, néha vicsorítok, de nem mutatom, mert nem szeretnélek megbántani. Pontosan tudom, hogy akkor is jót akarsz nekem. Ráébresztesz, hogyan lehetnék még jobb, hogyan tolhatom ki a határaimat.

A leginkább azt szeretem, ahogy abban az időszakban segítesz, amikor nehézségeken esek át. Amikor nem megy, vagy, amikor gondjaim vannak veled, akkor is gyengéden bánsz velem.

Nem erőszakoskodsz, hanem lágyan vezetsz vissza magadhoz. Megmutatod, milyen szürke nélküled az életem, és így újra ott leszek melletted hosszú utakon.

A kapcsolatunk szilárd alapokon nyugszik. Képtelen lennélek megcsalni. Ha bringázom, úszom, vagy focizom, azok csak barátságok. A szerelmem te vagy.

Szóval csak annyit mondok: Köszönöm, amit adtál nekem, te csodálatos futás.

 

 


Szólj hozzá


Lépj be Regisztálj

A Te biztonságod elsődleges számunkra.

 
×
Regisztrálj Már tag vagy?

 
×
Elfelejtetted a belépési adataidat?
×

feL