fbpx
Futócipő

A minap beszélgettem egy edzőtársammal, hogy régen milyen edzéseket csináltunk végig. Hogy küzdöttünk a pálya szélén egy – egy résztávos edzés után, hogy mihamarabb levegőhöz jussunk. A legszebb változat az volt, hogy miután kifulladtunk, nem állhattunk meg, hanem egyből kocognunk kellett, mert a munka hatékonysága azt kívánta.

Versenysportolók voltunk, ráadásul középtávfutók, így benne voltak a pakliban az ilyen jellegű edzések. Ahogy a maratonra készülő edzőstársamnak 100 darab 250 méter tempófutás átkocogással a négyszázas pályán a célvonal, és az átellenben lévő oldalon a háromszáz és kétszáz méteres rajt között elhelyezkedő kiindulópontig.

Most, hogy a versenyre való felkészülés már kevésbé jellemzi az életünket, föltűnik, mennyire nehezen vennénk rá magunkat egy ilyesféle kínszenvedésnek. Megismerve egy olyan futó igényeit, aki első félmaratonjára, netán maratonjára készül, komoly dilemmaként vetődik fel, hogy szüksége van -e egyáltalán a résztávos edzésekre?

Ma már olyan száz edzést terveztem különböző szinten lévő futóknak, és mindannyiszor beletettem résztávos finomságokat is. Az igazat megvallva legtöbbször csupán azért, hogy semmiképp se tűnjön túl unalmasnak a futást. Hogy mindenképp kitartson az eredeti célja mellett, és el is érje azt. Szerettem volna, ha olyan játékos felmérőket, kihívásokat teljesíthet a felkészülés közben, amelyekkel nemcsak felmérheti, hol tart, hanem fejlődhet, és gyorsíthatja is a futótempóját.

De, amit nem lehet elhallgatni az edzéstervezésnél, hogy komolyabb kínszenvedés nélkül is elérheti a kívánt hatást. Még, ha nem is lesz olyan izgalmas az útja

Vegyünk egy futót, aki három hónapja edz. Eljutott odaáig, hogy stabilan futja az 5-6 kilométereket. Félmaratonra készül, semmi extrát nem szeretne, “csak” lefutni a távot. Tegyük a szívünkre a kezünket. Ha nem csinál semmi egyebet, csak felvesz egy kényelmes tempót (a maximális pulzusa 60%-a környékén tartja magát futás közben), és fokozatosan, mondjuk kéthetente 1 km-mel növeli az edzéseken megtett távot, nagyjából fél év alatt eljut 18 kilométerig, amivel, ha nem követ el valami szarvashibát, teljesíteni tudja a félmaratont.

De a többség, hál istennek nem éri be ennyivel. Gyorsulni szeretne, újra és újra átlépni saját határait, komoly teljesítményt maga mögött tudni. És ezzel együtt vágyik az elismerésre. Arra, amit meg is érdemel függetlenül a végeredménytől

Hiszen tett érte. Egy felkészülés kitartást követel, és azzal, hogy végigment rajta, már sikert könyvelhet el. Már több, mint az átlag.

Ennek ellenére a gyorsulás, a még jobb teljesítmény mindenki fantáziáját megmozgatja. A gondolat, hogy három hónap múlva, félév múlva, vagy jövőre milyen eredményt képest teljesíteni ugyanazon a távon, vagy egy másikon.

Ezért hoztam létre egy olyan sorozatot, amely megszínesít bármilyen felkészülést. Időszakosan különböző kihívásokat teljesíthetnek a futók. Afféle szintfelmérők ezek, amelyekkel lemérheted, hol is tartasz. Sőt. Figyelemmel kísérheted a fejlődésedet. 

Most egy egészen különlegeset eszeltem ki. 

Ha futópadon szoktál futni, kattints ide. 
Ha inkább szabadtéren érzed jól magad, akkor ide.  

 

Tags:

Írj nekünk

Ha kérdésed van, írj üzenetet.

Sending

© Futotars.com 2017

or

Log in with your credentials

or    

Forgot your details?

or

Create Account